Egyik olaszóra sodrán,
ím a kérdés felmerült:
milyen nyelv a magyar, s hogy hát
Európába hogy` került ?Elmeséltem, ahogy tudtam,
mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
s hogy némelyik mit takar,És a szókincsben mi rejlik,
a rengeteg árnyalat,
példaként vegyük csak ezt itt:
ember, állat hogy` halad?Elmondtam, hogy mikor járunk,
mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
s milyen, ha csak lépkedek.Miért mondom, hogy botorkál
gyalogol, vagy kódorog,
s a sétáló szerelmes pár
miért éppen andalog?A vaddisznó, hogyha rohan,
nem üget, de csörtet, és
bár alakra majdnem olyan,
miért más a törtetés?Mondtam volna még azt is hát,
aki fut, mért nem lohol?
Mért nem vág, ki mezőn átvág,
de tán vágtat valahol.Aki tipeg, mért nem libeg,
s ez épp úgy nem lebegés,
minthogy nem csak sánta biceg,
s hebegés sem rebegés!Mit tesz a ló, ha poroszkál,
vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál ,
avagy akár bóklászik.Lábát szedi, aki kitér,
a riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér.
más nyelven hogy` mondjam el?Jó lett volna szemléltetni,
botladozó mint halad,
avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!Aki “slattyog”, mért nem “lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?Bandukló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog?
Aki koslat, avagy kaptat,
avagy császkál és totyog?Nem csak árnyék, ami suhan,
s nem csak a jármű robog,
nem csak az áradat rohan,
s nem csak a kocsi kocog.Aki cselleng, nem csatangol,
ki “beslisszol”, elinal,
nem “battyog” az, ki bitangol,
ha mégis: a mese csal!Hogy a kutya lopakodik,
sompolyog, majd meglapul,
s ha ráförmedsz, elkotródik .
hogy mondjam ezt olaszul?Másik, erre settenkedik,
sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
hogy mondod ezt németül?Egy csavargó itt kóborol,
lézeng, ődöng, csavarog,
lődörög, majd elvándorol,
s többé már nem zavarog.Ám egy másik itt tekereg,
elárulja kósza nesz,
itt kóvályog, itt ténfereg.
Franciául hogy` van ez?S hogy a tömeg mért özönlik,
mikor tódul vagy vonul,
vagy hömpölyög , s mégsem ömlik,
hogy mondjam ezt angolul?Aki surran, mért nem oson,
vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
s tán csak magyarul lehet …!
Nagyon jó………és hihetetlenül igaz.
Szenzációs ez a vers. Örülök, hogy rátaláltam, és köszönöm, hogy olvashattam.
Csodálatos, köszönöm, több ilyet vagy hasonlót kellene találni.Arany János szóösszetételei, mondatszerkesztései is csodálatosak. Az irodalmi nagyjaink nyelvhasználatát kellene terjeszteni a fiatalok között,-és akkor nem a tök jó. zsír, -és hasonlók lennének a “menők.”Ha hagyjuk, akkor gyönyörű nyelvünk elsinyálosodik.
Magunknak, szűkebb környezetünkben, a családunkban kell kezdeni az igényes nyelvhasználatot.
Nehéz, de csodálatos nyelvünk sokszínűsége, gazdagsága. A betűk népének illenénk lennünk. Olvasni, olvasni!
Annyira megfogott a vers szépsége, igényessége és főként valódisága, hogy már nagyon sokadszor olvasom el, és mindig élvezem. Olyan jó lenne, ha nem csak az angol szavak érdekelnék a fiatalokat, hanem a szép magyar kifejezéseket is jobban ismernék!!!
“Az irodalmi nagyjaink nyelvhasználatát kellene terjeszteni a fiatalok között,-és akkor nem a tök jó. zsír, -és hasonlók lennének a menők.Ha hagyjuk, akkor gyönyörű nyelvünk elsinyálosodik.”
Miért nem rögtön a Tihanyi Apátság alapítólevelében leírtakat? A nyelv változott, változik, és változni is fog. Nem elsilányosodik, nem romlik, ezek csupán tévhitek. Változik, így természetes.
“Olvasni, olvasni!”
Igen, több nyelvészeti tanulmányt mielőtt nyelvészeti témában szeretnénk relevánsan nyilatkozni.
Szenzációs vers, gratulálok!!
…színes, dinamikus, lüktető, ízes, gazdag, aranyos, könnyed, derüs, szerény, remek, príma, zamatos, finom, jóízű, fennséges, nemes, pikáns, pazar, pompás, csodás, mennyei… tökéletes, isteni!
Nem véletlenül kapta isteni helyét, mint a második legtökéletesebb nyelv, közvetlen a szanszkrit után.