Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. július

Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts belőle
lángvirágot,
s aki a földön
mellén viseli
és hevét kibírja,
ő a párod.

Reklámok

Read Full Post »

Szívem alatt ragyogsz.
A csillagok csipkéje remeg az ablakon.
Érzed? Ez itt a szív állandóan üres edénye,
pedig örökké csak merít, merít.

Mondhatnám ezt is még: Ó, harmatos
alma a tested, s rá a fény havaz.
De szebb öröm, hogy friss, kemény, piros,
s hogy női test, izgató és igaz.

És nem hasonlítlak az angyalokhoz:
asszony vagy, nő vagy, ezért áldalak,
mert úgy szorítsz forrón, sírva magadhoz,
hogy embernél több leszek általad.

Read Full Post »

Kék pillangók szálltak fölöttem,
hogy a réten keresztül jöttem
s incselkedve, tánczolva félig:
elkisértek az erdőszélig.

S hogy utam az árnyékba tévedt;
riadtan, némán összenéztek.
Félték a lombok hűs homályát,
a rengeteg halk mormolását.

Amig arany napfényben jártam,
gázoltam színes vadvirágban,
s felém a rózsák integettek:
a kék pillangók hogy szerettek!

De csalt a sötét erdő mélye,
a vízmoraj, a lomb zenéje.
Csalt a magány. Egy titkos ének,
s a sohsem ismert szenvedések.

Magányos erdő utját járom,
s nincs vezetőm és nincsen párom.
Tövises ágak meg-megtépnek.
De még dalolok, de még élek.

Hangomat a szűz magány hallja,
rám simul a csend puha karja.
De tudják e a rétek, kertek:
a kék pillangók hova lettek?

1904

Read Full Post »

Fecske Csaba: Hajnalodik

Liliom-papucsban
álldogál a hajnal,
berzenkedő lomb közt
szél játszik a gallyal.

Bíborszín napkorong
görnyeszti a bércet,
eltűnnek a lápról
a kócos lidércek.

Rigó füttyent hosszan,
a kert beleborzong,
tökvirág kürtjében
aranysárga csönd bong.

Terelik a csordát
hegyi legelőre,
vérhólyagot ostor
üt a levegőre.

Hancúrozó fényben
fölszárad a harmat,
lágy fű cirógatja
mezítelen talpad.

Read Full Post »

Fonnyadó, sárguló ribizkebokor,
neked ősz már ez a nyár.
Virágod lehullt, gyümölcsöd leszedték,
vén gallyad is pereg már.
Leveledet görcs húzza össze,
mint az öreg ember tenyerét;
s éjről amint éjre tép a kölyök szél,
te kopaszodsz legelébb!
Szerte még a szőlő érik a napon,
csupa zöld és fiatal,
szerte a virágok arca kipirul
színük örömriadal.
Csak te ejted el lombjaid egyenként,
mint pénzét egy bárgyú agg,
lombod közt aszó pár szem gyümölcs:
aludt vércsöppek piroslanak.
Rajtad egy bolond keserű magyar fej
égbőlesett szeme jár,
fonnyadó, sárguló ribizkebokor,
neked ősz már ez a nyár…

Read Full Post »

A gyorsvonat az Alföldön fut át,
s az utasok a zörgő ablakokból
bámulva nézik, mint egy új csudát.

Egy nádkúp, egy kút tűnik föl csak olykor,
itt-ott egy árva, tikkadó kazal.
A búza habja szikrát hányva mormol.

Az élet alszik, mindent tűz aszal,
a gulya tétlenül delelve ődöng,
távolba búsul egy vén, puszta fal.

Kék, sárga színben ég a hevülő föld,
egy ócska, kis sip álmosan huhog,
és nincs a rónán sehol üditő zöld.

Fáradtan álldogálnak a juhok,
a délibáb poros mezőn suhanva
köddé fakul, és eltünik utóbb.

A rozsvetés közt s a sötét ugarba
olykor elballag egy szikár legény,
izmos, erős és szikkadt arca barna.

Vad, idegen tűz villan a szemén.
Majd jő egy karcsú és sovány magyar ló,
s horkanva nyargal el, mint tünemény.

Alszik a törpe tengeri, a tarló,
a zöld mocsár teng, távol eb ugat,
sátorfa mellett álmodik az alvó.

Ez itt kelet. Hiába küzd nyugat.
E vérvirágos föld ma is a régi,
az ősök itt kinyújtják karjukat.

A szörnyü harcok marcona vitézi
őrzik ma is a múltak csarnokit,
vén váruk árnypallosuk éle védi.

S a föld is Ázsiáról álmodik.

Read Full Post »

Nyár volt. A délutáni ég szeméből
egy csillogó könnycsepp esett,
utána reszkető zápor porozta
a viruló vidékeket.
Az állomásról egy akácos erdőn
keresztül kellett hazatartani,
de beteg voltam, nagybeteg, s kesergőn
aléltak el testemnek tagjai.
Apám, az én szakállas zord apám
a zúgó fák előtt megállt, és aztán
széles vállát felém hajlítva így szólt:
“Kapaszkodj csak belém, fiacskám!”
És úgy cipelt a záporon keresztül,
mint gyönge lombjukat a nagy sudár fák.
Azóta húsz év telt el és én most is
érzem erős szívének dobbanását.

Read Full Post »

Older Posts »

%d blogger ezt kedveli: