Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. február

Mihelyt jókor reggel
felszikkadt a harmat,
a méhecske többé
nem ismer nyugalmat.
Repdes ide, s tova,
virágról virágra,
majd a ligetbe száll,
majd a rónaságra.
Megnéz figyelmesen
minden virágkelyhet,
s örül, ha egy kis
mézrevalót lelhet.
Nem csügged, ha kevés
méz van egy virágban
“Sok kicsi, sokra megy”
– dúdolja magában.

Reklámok

Read Full Post »

Két fa között harkály hullámlik át,
tavaszi lázban üzemel a világ,
csattog a metszőolló,
kapák nyele fényesedik,
tenyerektől, nyéltől
tenyér kérgesedik,
tavalyi vöröshagyma
nyuszifül-szárat tol föl,
puha szőnyeget sző a tyúkhúr,
venyigerakás füstöl,
asszonyi nevetés
szikrája csap fölé,
telten az adomázó vadász
basszusa beledörren,
kerékpárjára dől,
úgy ugratja a menyecskét;
elhúz egy asztmás Trabant,
szeretnéd nyugtatni sajgó tagjaid,
leülsz a padra, rágyújtasz,
s nagyot tüsszentesz
a képedbe cirmoló Napba.

Read Full Post »

Hangosvers letöltése

Esik az eső, (Ó, igen!)
dobol a mocskos ablakon. (Hát, soha nem takarítasz!)
Fekszem az ágyon, (Ehhez értesz!)
a rádiót hallgatom. (Meg a tv-t, dvd-t…)
Unalmas képek néznek rám, (Igen? De, vicces!)
mind itt lóg a szobám falán. (Ja, az a szép kiállítás…)
Ez egy magányos, szürke szombat délután.
(Magányos? És én? Vicc.)

Elmegyek egyszer, (Tényleg? Ó, hurrá!)
szó nélkül távozom, (Bár úgy lenne!)
nem viszek semmit, (Hát nem is hoztál!)
mindenem, mindenem itt hagyom. (Az jó!)
Szól a blues, a lelked fáj, (Ó, igen!)
a szívemet mély bánat járja át. (Ó, a tiedet?)
Ez egy magányos, szürke szombat délután (Magányos? Na nem énmiattam!)

Most hallható a csend
az utcán odalent,
kabátomon átsüvít a szél.
Egy bárban valahol
gitár hangja szól,
esik az eső szombat délután.

Read Full Post »

Az Isten tudja csak miért, telente
a friss mosást hidegre teregette,
vagy fönn, a padlás őrizte kötélen,
vagy kint, az udvar szélcsöndes ölében,
de roppanós-fehér keményre fagytak,
s míg én örültem egy letört darabnak,
nem éreztem az anyám cserfelését,
hogy az a darab mért hiányzik végképp,
kis dolog volt – ám amit ma sem értek,
hogy őrizhettek tudományt a gének,
hisz tette, mint ki a jövővel spórol,
bár nem tudott a szublimációról,
de elfagytak az ártó tapadások,
és kipárolgott a jégből az átok,
a világ nem volt más nekem, csak játék,
meg anyám, mint egy átizzadt ajándék,
még látom, hogyan görbíti a munka,
hogy nehezül, de tenni sose unja,
az ő fehérét tiszteli most tollam,
hogy szeretetét odamaszatoljam,
arra a jeges, hófehér szegélyre,
de fölillan a párával az égbe.

Read Full Post »

Egy éjjel aztán elmegy észrevétlen
vöröslő hajjal kertünkből a fa.
Vetkezni kezd a park. Pucér egészen.
Gyertyák lobognak az élők kezében,
s izzik a füvek csípős parazsa.

Mint Isten tiszta könnye földre ejtve,
a Tisza füzek tenyerén ragyog.
Holt fatörzsek buknak a mély mederbe,
fönn ünneplőkkel fordul vén dereglye,
csobbanva ringanak Kháron-csónakok.

Egy éjjel aztán hullni kezd a lombok
aranyló hava, halk nesszel pereg.
Kiürülnek a zajos táncporondok,
s bezárulnak a lelkek, utak, ajtók,
mikor megérint lázas tenyered.

Read Full Post »

Tavaszi felhők közt hirtelenül
megvillant valami – cikázó harangnyelv,
s a fekete ég vészharangja megkondult félperccel utána.
Egyet ütött csak,
és egyet dobbant rá válaszul lélekharangom:
vészharang, köszönöm, hogy észrevettél!
Égi szikratávíró, köszönöm, hogy szerte küldted
süllyedő hajómról a S.O.S.-t!
Dörgő menny, köszönöm, hogy elordítottad magad helyettem,
talán meghallja mégis az Isten vagy más valaki:
én csak ember vagyok, én hiába ordítanék.

Read Full Post »

Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb,
messze bércen valahol kondul egy kolomp.
Egy magányos vadgalamb hív egy gerlicét,
hajladozó rózsafán sírja énekét.

Hej! Rózsalevél, felkap a szél,
messzi sodor innét.
Rózsalevél, egy sort vigyél,
rózsámnak üzennék.

Vidd el szívem vágyát,
hozd vissza az álmát!
Rózsalevél, felkap a szél,
talán sosem látlak.

Csendesen leszáll az est, lelkem messze jár,
fenn az égen millió szentjánosbogár.
Hegedül most minden ág és a csend zenél,
hajladozó rózsafán halkan sír a szél.

Hej! Rózsalevél, felkap a szél…

Read Full Post »

Older Posts »

%d blogger ezt kedveli: