csomizom a ruciba
a habtestem
tinibugyi gumija
bemélyedtenkukisali parival
az étrendem
szoli moci tekila
az én trendemkoviubi pörivel
a kedvencem
lekipali csokival
jaj vétkeztemfusizik a fatim is
a műhelyben
vegyigyümi üviben
a sparheltendepizik a szaniban
a mutterchen
dobi cigi dugiba
a farzsebbenkönyi szivi nehari
ha tévedtem
lityi-lötyi pasival
azt végleg nemvidikazi zacsiban
a víkendem
csörizi a telimet
a véletlen
Lackfi János: Véletlen
2008. 03. 15. Készítő: Verspatikus
Jajj, hát ez nagyon ott van :))
Mintha magamat hallanám..:D
De hogy érdemben is hozzászóljak, nagyon tetszett ez a vers! 🙂
Színesebbé tette a napom!Köszönöm!:)
Társadalomkritika a köbön. Zseniális. Én nem vallanám be, ha így beszélnék.
Ez szerintem nem jó, de én nem értek hozzá…
igen, valoban zsenialis tarsadalomkritika.
bár az ‘öngyi ‘ hiányzik belőle … 🙂
nagyon jó vers! 😀
Ma járt náluk Lackfi,és ezt a verset is felolvasta,szakadtunk…:D
könyi szivi nehari
ha tévedtem
lityi-lötyi pasival
azt végleg nem XD NEHH
nagyon nagyon nagyon . jóóóó 🙂
ez naon nagy
Ma volt nálunk Lackfi! és itt is felolvasta ezt a verset! nagyon nagy volt! mindenki szakad a röhögéstől! még a Tanár is! XD
Szóval: ez egy borzalom, de semmiképpen sem vers. Főleg nem egy Lackfitól!
hogy tud lackfi ilyeneket kitalálni????????? csak úgy jön?????????? annyira hihetetlen!!!!!!!!!! én tuti nem tudnék ilyen félreértéseket kitalálni!!!!!!!
Szeretjük Lackfit, na! (Személyes “dumcsi”-kedvencek : szülcsifelcsi, csicsizacsi)
pw,
léééccccccci, áruld el, mit jelent magyarról magyarra fordítva a “szülcsifelcsi, csicsizacsi”! 🙂
köszönöm,
Lackfi-fan
Hát… nálunk is volt Lackfi néhány éve… nekem nem jött be. Tény, hogy társadalomkritika, meg néhány verse nem is olyan rossz, de nekem a személye, meg a magyarázatok, amiket anno a versekhez fűzött nagyon antipatikusak voltak. Igazából, már az elején elvágta magát számomra, mikor azt mondta: “A versírás egy szakma, olyan mint a vízvezetékszerelés.” Nem. Nem az. Egy tálentum, egy érzék, tehetség, ami sokkal kevesebb emberben van meg, mint ahányan azt hiszik magukról… És nem, nem ez a modern költészet. Ez az, amiért sokan nem szeretik a mai verseket. Nekem is időmbe tellet, hogy hajlandó legyek elhinni, hogy ma is létezik értékes költészet. Sajnos Lackfi nekem ellenpélda lett. Lehet, hogy ha nem látom személyesen, és nem vitázok vele, és nem durva a 65 éves tanárnőmmel, akkor másképp ítélem meg, de tudjátok, az első benyomás…
Kedves Viv,
🙂
A vízvezetékszereléshez is kell érzék, valljuk be, én szerintem nem tudnám megtanulni. Persze hogy a költészethez is kell tehetség, de a versírás még akkor is pepecs munka, ha valaki tehetséges. Költőnek nem csak születni kell, baromi sokat kell tanulni is a versírást. Ismerek olyan “költőket” akik nem ezt vallják, hanem azt, hogy a versek csak úgy áradnak belőlük, mint a khmm, khmmm, de nekem az ő agymenéseik nem jönnek be. De hát ízlés kérdése.
Amúgy jah, Lackifinak van egy egyénisége, sokaknak nem jön be, de én mindenesetre örülök, hogy most is vannak olyan diákok, akiknek van véleményük bizonyos dolgokról, hovatovább művészetről, és ezt képviselni is tudják.
Én bírom Lackfit, meg a verseit is.
Ma felolvasta ezt a suliiba szakadtunk,nekem ez lett a kedvencem :))
Ez egy fatális ambivalencia.Előbb ismertem meg ezt a verset, mint a költőjét.A vers alapján kiakadtam.Ez nem költészet, hanem egy undormány.Vers-és nyelvgyalázat.Olvasom itt a tetszéseket…Ha az én gyerekem/és volt aki a kommentjében ezt magára vállalta/ így beszélne, egy sállal körbekötném a száját, hogy ne tudjon tovább ilyen stílust használni!El..ill. lekönyveltem Lackfit.S pár hét múlva láttam a Tv-ben: a könyvolvasásért szállt síkra, hogy a művelődést, az olvasást reklámozza a sötétagyúak között is-remélhetőleg.Majd egy másik műsorban a költészetről beszélt neves irodalmárokkal, költőkkel. Jó fej volt!!!!! És művelt!!!!!! Akkor ez mi volt?????Ezért a kilengéséért kérek 1000 irodalmi értékű verset tőle, hogy felejteni tudjak.Ja és példás, keresztény családapa is, olvastam egy újságban.
oximoron,
a szülcsifelcsi a született feleségek, a csicsizacsi pedig a hálózsák. 😀
tény, hogy én sem csípem ezt a beszédet, és pont a kifigurázás miatt tetszik a vers, ráadásul, ahogy Lackfi ezt előadja!
Kedves szszatmarieva!
Tudod-e, mit jelent az a kifejezés, hogy szatíra?
500
Lackfi a komor magyar kortárs líra egyik legszínesebb alakja. Kevés versére mondanám, hogy nem sikerült túl jól, vagy lehetett volna jobban is, de ez a vers nem ilyen. Ez a vers zseniális és valóban sajnálom azokat, akikbe ennyi tisztánlátás, esztétikai érzék, humor nem szorult, hogy elmosolyodjon a térdére csapjon és bólintson. Ez ma Magyarország, illetve így beszél az utca ember, a fiatalok stb. nem nagy öröm, de ez a jelenség a költészettől független. Hála az égnek én nem tudok a cirkuszban nevetni az arcát tortával bemázoló bohócon, de tudok az intellektuális humoron. Én megértem, ha valakiből ennek az érzéke hiányzik, de javaslom hallgasson Hofit. A Kortárs költészetnek nem kell komolynak és savanyúnak lennie. Amikor erről mesél valahogy így kezdi mondókáját:” Kiállt a versmondó és elkezdett szenvedni…..földanyának, földannya, az anyja!”
Érdemes egyébként verseket úgy olvasni, hogy nem vizsgáljuk a költő személyét, mer egyrészt csalódhatunk, másrészt teljesen tévútra vihet az értelmezést tekintetében. Kíváncsi lennék, hogy előttem szóló kedves olvasó, mit ért irodalmi értékű versen? De azt gondolom, ezek a kérdések azok, amikre nincs válasz.
Hajrá Lackfi!
Tollkoptató! teljes mértékben egyet kell, hogy értsek veled. Az a tény, hogy az én fülemet sem bizsergette teljesen pozitívan ez a vers, még nem jelenti azt, hogy ne értékeltem volna a szándékot. A reakciók erre a versre kedves hölgyeim és uraim, annyira példásan mutatják, hogy a magát értelmiséginek nevező ember is mennyire lehet szűk látókörű és besavanyodott. Én sem vagyok túlságosan híve a kortárs költészetnek, de képes vagyok látni a humort és a zsenialitást a sorok mögött. Mondjuk a vízvezetékszerelős duma nekem sem jön be.
Ez becsatlakozik a “cuki, cuki vagyok, szeretnek is a nagyok” mellé. Az is gúnyolódik, ez is. Nekem teszik.
Egy kis segítséget kérek, hogy mit jelent: “szaniban” és “szoli moci”. Hogy stílusos legyek: köszike 🙂
Egyébként meg hajrá Lackfi!
@effelehumorparti,
szoli = szolárium, moci = motor, szani: ebben nem vagyok biztos, de szerintem “szanetli” akar lenni. ha mégsem, valaki írja meg! kíváncsi vagyok!
Lackfi-fan
szerintem, jelen esetben a szani= a szaunával
Hogy tisztában legyünk a dolgokkal, megkérdeztem a szerzőt. Íme a válasz:
Kedves Edit! A “szani” ebben a versben a szanatórium, azért kell dugiban tartani a cigit… Ez az a szociális háttér, amely elől ez a plázacica lány a vadiúj csilli-villibe menekül, társadalmilag-pszichológiailag ez egy eléggé tipikus jelenség. Iszákos fater, depressziós mutter, a lányzó pedig ki akar küszöbölni mindent az életéből, ami nem csupa tiszta ragyogás, mint az amerikai filmekben. És nagyon izgalmas a vélemények összecsapása, üdvözlöm a verspatikusokat! Üdv: Ljános
@ sorsfordulo,
Köszönöm, hogy megkérdezted a legautentikusabb embert! A szanatórium nem jutott eszembe! 🙂
Hajrá, Lackfi János, hajrá, mai magyar költészet!
Lackfi-fan
Nekem nem tetszik ez a vers! Dehát izlések és pofonok
A gond az ezzel verssel – meg az egész túlfűtött, szülei által hátszelesíitett Lackfi úrfival -, hogy semmi mögötte. Tessék W. Sanyi bácsit olvasni.
Kedves Iván!
Teljesen igazat kell, hogy adjak neked. Fentebb csupán a versről és a kortárs költészetről írtam néhány sorban véleményt. Azt gondoltam – és gondolom most is – hogy azt a baromi nagy komorságot meg kellett ám törni végre. Azóta azonban elég sok Lackfi verset és prózát is olvastam és rá kellett jönnöm, hogy megrekedt. Nem vagyok biztos benne, hogy tudna mást írni, ha akarna. Mert az előfordul, hogy ha valakinek bejön egy stílus azt űzi kifulladásig, de ő már ezen is túlment. Ami kezdetben üde színfolt volt, kezd nagyon unalmassá válni és ezt a meséire is értem. Úgy érzem, hogy kellett egy “celeb-költő”, akit ki lehet állítani és a közönség nem alszik el, de ha valaki jobban beleássa magát … nos az arra a következtetésre kell, hogy jusson, mint te.
Baráti üdvözlettel:
De miért kell ezeket a verseket egy 9.-es magyar irodalom könyvben közreadni? Hogy utána a gyerekek is ezt majmolják ?!
A rossz példa ragadós, különösen ebben a korosztályban!!
Ez borzalmas…. és nem az 52 évem meg a 30 évnyi újságírói, rádiós múltam mondatja velem. Szülőként is borzalmasnak tartom. Az pedig, hogy belekerülhetett a tankönyvekbe, az tragédia. szívesen csevegnék személyesen is erről a szerzővel, akit pont itt a Győri Könyvszalonban tüntettek ki. Harcsás Judit Győr
Ül az öreg székely, és nem érti: Akkor most visszafele fejlödünk?
“ízlések és pofonok.” ezzel nagyon egyet értek. A másik meg az,hogy a gyerek nem a tankönyvből fogja ezt a stílust “eltanulni..”
Csökkentsétek a tv nézéssel, illetve netezéssel töltött órák számát és adjatok könyvet a kezébe.Hátha.
Szerintem ebben a versben nem a “bugyutaságot” ,hanem a társadalom kritikát kell felfedezni..
puszika.
Harcsás Judit! Nem kérdőjelezem meg, csak megbotránkoztat, hogy hogyan láttad te a világot újságíróként, és rádiósként 30 évig, ha borzalmasnak tartod ezt a verset? De bocs, ha nem emberekről hanem halakról írtál és beszéltél 30 évig. (Ja, én 62 éves vagyok, és értem a vers minden szavát, még azt is, hogy miért íródott, és amiért íródott, azt a legteljesebben közvetíti.)
Nekem kicsit sem tetszik. Nem azért, mert magamra venném, sem azért, mert nem értem. Azért nem tetszik, mert számomra a vers, a költészet, egy művészeti forma, és ez a dolog ennek a teljes meggyalázása. Egy ilyen olcsó dolog sohasem érhet fel József Attilával vagy Faludy Györggyel, mert a vers lényege nem a rím. A lényege az, hogy mint a citrom facsarodik bele a lelked és a szíved, ha szomorút, fájdalmasat ír le. Mert a nyelv minden ismert és ismeretlen eszközét a legtökéletesebben használja fel arra, hogy elérjen hozzád a fájdalom, öröm, düh, keserűség, bánat, eufória, stb. érzelem, amit épp ki akar fejezni. Hogy amit megír, abban olvasáskor ott vagy és ott érzel és élsz amíg olvasod. Ez egy vers lényege. És ebben ezt keresve sem találom a társadalomkritika-színű papírba csomagolt, olcsó rímek között. Bár Faludy személyes kedvencem, most mégis Radnótitól idéznék: “Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,”. Nos, ez kifejezőbb számomra, mint a “kukisali parival az étrendem”…
A vers az olyan, hogy van, akinek tetszik, van, akinek nem. Mindenki eldönti maga. Aki viszont nem dönthet, az a negyedikes fiam, akinek kötelező volt megtanulni ennek a “költőnek” egy olyan versét, aminek minden sora szégyen (Fiúk dala). Tehát a a magam ízlése alapján a költőt és azt a marhát, aki tantervbe illesztette, egymáshoz kötözve lökném le a Taigetoszról…
Ez is egy vélemény, kéretik jegyzőkönybe venni.
UGYAN MÁR! Nem vették észre, hogy a versek nagy része tréfa, gúny, játék? Mint Pató Pál úr? Ez is az — és remek!
Nézzük a formát! “A vers, a költészet, egy művészeti forma”: Ha észre tetszett venni, ennek a versnek VAN formája: A sorok tökéletesen ritmusosak, azaz a hangsúlyok és a rövid-hosszú szótagok váltakozásának ritmikája zeneiséget ad a versnek, ha mondják (mert “a vers az, amit mondani kell”). A rímek tökéletesek, amin nem csak az egybehangzásokat, hanem a fentiekből következően a ritmusok egyezőségét is értem (mellesleg a félrímes strófák mindegyike azonos rímeket használ, legalábbis magánhangzó szempontból).
Azaz formai szempontból hibátlan a vers, nem a művészetnek meggyalázása.
Az irodalom a szerzőt körülvevő világot írja le, amibe adott esetben persze maga a szerző is beletartozhat. A világ változik, a művészet dolga, hogy ezt a változást tükrözze. Azt hiszem nem lehet vita benne, hogy ez a vers tükrözi.
Ja, hogy nem Arany János hangján szól? Nem de mi sem írunk XIX. századi stílusban e-mailt és sms-t. Sőt levelet sem. Miért kellene a versnek úgy szólnia, ahogyan általános iskolában szólt a János Vitéz, vagy a Toldi?
“Nem érhet fel”: nem is kell felérnie (ennek a versnek) sem József Attilával (helyesen: József Attila valamelyik – melyik? – versével), hiszen ha felérne vele, azt másolná (valamilyen szinten).
Ha fájdalmat ír le, igen, a jó versbe belefacsarodik a szív. De ez nem ír le fájdalmat. Nem ír le, tehát nem facsarodik. Pont.
Ez a vers azt éri el, hogy elérjen hozzád a jelenség, és felháborodj rajta, hogy így beszélnek a “mai fiatalok”, vagy, hogy kuncogja rajta, hogy “Jé! Tényleg így beszélek, vagy ismerek olyat, aki így beszél”.
Ez a vers nem ítélkezik (bár mégis, csak nem kisiskolás katekizmus szinten), csak tükröt tart: ne a tükröt átkozd! A képed a ferde!
“Szomorú” (én speciel örülök), hogy Lackfi Jánosnak nem kell (legalábbis még) arról írnia, hogy jobb lenne végleg fekve maradni, mégis föl kell kelni, tovább menni, amíg lehet.
Nyilván lehet és érdemes azon vitatkozni, hogy miért éppen ez a vers kerül bele tankönyvbe, és miért nem egy másik (szerző másik verse), de nem baj az, ha a jelenkor költészetéből is tananyagba kerül valami.
Mellesleg, ha a “gyerek” ebből a versből tanul meg beszélni 9. osztályos korában, az igen komoly gondot jelent a pszichoszociális (és/vagy idegrendszeri) fejlődésében (azaz az oktatásban és a családban is)..
A vers egyszerűen briliáns. Nem kell ezt túlragozni.
A vízvezeték szerelésre utalás pedig a zseni szerénysége.
fabioje
“_Mellesleg, ha a “gyerek” ebből a versből tanul meg beszélni 9. osztályos korában, az igen komoly gondot jelent a pszichoszociális (és/vagy idegrendszeri) fejlődésében (azaz az oktatásban és a családban is).._”
Ha a 9. osztályos gyermek (aki ugye 14-15 éves, ír, olvas, számol) ebből a versből tanul meg beszélni, akkor a pszichoszociális (mi lehet ez?) és idegrendszeri fejlődésében a gondot nem ez a vers okozza vagy fogja okozni. Gyanítom.
Iffiú Zsófia
“Egy ilyen olcsó dolog sohasem érhet fel József Attilával vagy Faludy Györggyel, mert a vers lényege nem a rím.”
Kegyednek se hallása, se ritmusérzéke nincs, vagy legalábbis erősen visszafogott, feltehetően a rímet is csak a szóalakok betűképi megjelenítésének köszönhetően észleli.
Tükör. ‘Görbe tükör’. Ahogy említették itt.
Viszont az, hogy kegyednek nem tetszik, az ellen nincs apelláta.
Az teljesen rendben van.
Én sem szeretem a sárgarépa főzeléket, a tavaszit pedig még úgy se.
Megjegyzem, nem szeretem Tolsztojt sem, ellenben eszembe nem jutna ócsárolni.
A sznobokat pedig ki nem állhatom.
Üdv!
A vers még akár lehetne jópofa is (de nem az) egy tankönyvben, maximum egy grafiti szellemi szintjén van, egy falfirkán még talán elviselném. Ezt tanít-tani bűn!
Üdv, hát hogy lehet, hogy erre nem mindenki jön rá, hogy mennyire csak egy borzalmas tükör? El se hiszem.
Könyörgöm, hát ki gondolná komolyan, hogy nem a bugyuta, cica-mica-plázacicákat kifigurázó versről van szó?
Igenis, szembesíteni kell az értelmes gyerekeket, hogy ne merjenek így beszélni, nevessék hát már ki azokat, akiknek ez a természetes….legalábbis jót nevessenek rajtuk azok, akik a tankonyvben elolvashatják ezt.Számomra nemhogy elkeserítő, de egyenesen f á j d al m a s , hogy ezt értelmes ember “komolyan” veszi..és olvastam feljebb ilyent, hogy ejnye-bejnye milyen már ez..és értéktelen.
Hát hogy lenne értéktelen a butaság kifigurázása? Igen, akik így beszélnek..ezen a “nyelven, kifordított szavakkal…” azok a buták. De sajna akiknek ezt meg kell magyarázni, nem tudom hol tartják az eszüket, ha egyáltalán van nekik.
Nagyon köszönöm, hogy a megzenésítést ide linkelte valaki.