Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for the ‘Dolhai_Attila’ Category

Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb,
messze bércen valahol kondul egy kolomp.
Egy magányos vadgalamb hív egy gerlicét,
hajladozó rózsafán sírja énekét.

Hej! Rózsalevél, felkap a szél,
messzi sodor innét.
Rózsalevél, egy sort vigyél,
rózsámnak üzennék.

Vidd el szívem vágyát,
hozd vissza az álmát!
Rózsalevél, felkap a szél,
talán sosem látlak.

Csendesen leszáll az est, lelkem messze jár,
fenn az égen millió szentjánosbogár.
Hegedül most minden ág és a csend zenél,
hajladozó rózsafán halkan sír a szél.

Hej! Rózsalevél, felkap a szél…

Reklámok

Read Full Post »

Kavargó, lázas emberek, arcukon percnyi élvezet.
Tombol a vágy mindenkiben, mitől lett mindez idegen?
Szorít belül, és nem tudom, mi ez a görcsös fájdalom,
mi ez a kínzó gyötrelem, ami rámtört hirtelen?

Miért fáj? Miért fáj?
Miért reszket a szívem, hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül, s a semmibe merül a lét!

Miért fél, szorít itt benn a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!

Sok régi társ, sok jó barát, ki hozzám mindig közel állt,
oly furcsa, miért nem érzitek az itt ólálkodó halált?
Nevetünk folyton mindenen, tréfákat gyártunk szüntelen!
De lám, a híres Rómeót legyűri most a félelem!

Miért fáj? Miért fáj?
Miért retteg a szívem, hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül, s a semmibe merül a lét!

Miért fél, szorít itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!

Miért fáj? Miért fél, ó, a szív?
A lelkem, a lelkem miért remeg?

Miért fél? Szorít, itt a szív!
A lelkem miért remeg, hogy jégvilág vár?
Egy dermedt temetõ! Egy gyászos, hófehér mező!

Miért fél, szorít, itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!
Miért fél a szív?

Read Full Post »

%d blogger ezt kedveli: