Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2008. február

Nem szólsz, nem szólok, pedig látjuk:
egyre nő köztünk a senkiföldje,
s elgazosodnak az éjszakáink, mint a temetőkert.

Ha volna időm a fájdalomra,
ha volna időm a felejtésre,
beöltöznék ólom-ruhába,
s bemerülnék a tófenékre.
De itt kell élnem, ahol neked is,
itt kell járnom, ahol te is jársz,
kapualjak mennyországát
itt kell elhagynom csöndben,
ahol a vaskilincs zaj: fogcsikorgatás.

Ha nem csak ez az egy test adatik
élni, és túlélni is a szerelmet,
már rég egy másik idő
nyúlánk fái közt futunk,
s mint égő inget,
tépjük le egymásról kezünket,
s a száj is már régen más éggel beszélget,
más éjszakákat lehel tele vigasszal,
más csontokból sajtol ki tavaszt,
fullasztó mézet.

Reklámok

Read Full Post »

S ez lett fontos az Istenek előtt.
Áldottak voltak a titkos erők,
melyek a túlsó partra vittek át,
ahol a lélek elejti magát,
ahol gyógyul a fájó akarat,
ahol bilincsét oldja a tudat,
ahol levedli magányát az Egy,
ahol a Sokba az ember hazamegy,
ahol félelem és vágy megszünik,
ahol az ész nem érzi szárnyait,
ahol a cél leteszi fegyverét,
ahol tárgytalan merengés a lét,
ahol úgy ringunk, mint tücsökzenén,
ahol már puszta közeg az egyén,
ahol én jártam: minden pillanat,
ami csak rávesz, hogy felejtsd magad:
ami, álmodva, a vég gyönyöre,
s ha ébredsz, a költészet kezdete.

Read Full Post »

Szép Ernő: Csiga

Csiga-biguszEz itten a csigaház,
melyben a csiga tanyáz.
Ő nem Pali, se Zsiga,
csak egy névtelen csiga.
Nincs a házán emelet,
víz, se hideg, se meleg.
Nincs házmester, kapupénz
végett nem nyúl itt a kéz.
Nincs villany, se lift, se gáz,
ilyen egyszerű a ház.
S mert ily csöpp a ház:
repülő reá bombát sose lő.
Boldog kis ház ez nagyon,
benne békesség vagyon.
Nincs, aki irigyeli,
hogy tán kincsekkel teli.
Tanítani merem én,
egyszerű légy és szerény,
ellenséged sose lesz,
életed szép mese lesz.

Read Full Post »

Ha nem látlak, baj van.
– Nem az optikámmal, gonosz! –
Szívem vakvágányra áll
és rossz, hajléktalan gondolatok
raknak kupéjában
a bal pitvarban, vagy hol
sárgult fényképekből
évekig hordott, rojtos mesékből
száraz virágszárból
füstölgő, pisla tüzet.

Ha nem látlak, baj van.
– Nem a szeszfokkal, gonosz! –
Nyüszítek, mint a kocsma
elé kikötött kutya
pórázommal fojtogatom magam
a parkolóóra körül keringve
míg a nap lemegy, Hold létráz
s járókelő széplelkek
néha sajnálkozva kérdik:
hol a gazdid, Kolbász?

Read Full Post »

De amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének. Nem kell sok ahhoz, hogy e reménytelenség közepette megengeszteljenek. Egy ember elég. S nem igaz az sem, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel. Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél. Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi szív.

Read Full Post »

 TáncAnyámnak szép írása volt,
akár a menüett,
úgy kanyarította alá
a kecses betüket,
keringtek és lebegtek
és perdültek, mint a tánc,
apámra kacskaringatón
fonódott így a lánc.

Anyám azt mondta: nem jöhet,
mert fél, nem szereti,
apám azt írta: mindenét
fölajánlja neki.
Anyám azt írta: nem lehet,
apám azt, hogy muszáj,
és röpködtek a levelek
és suttogott a száj.

Anyám mindíg ellenkezett,
azt írta, hogy ne, ne!
Apám a levelek között
csak fuldokolt: te, te!
Forogtak, lengtek a betűk,
kulcsoltak, mint a lánc,
és így lett egyre szabadabb
és szédítőbb a tánc.

Read Full Post »

Ha elmész, ne mondd azt, hogy „Elmegyek.”,
még azt se, hogy „Megyek, de visszajövök.”,
csak „Visszajövök.”. Azt az undokságot,
hogy közben elmész, ebből is tudom.

Lásd, a temetők kapuján
ízlésesen, és a közbeeső
halálra való minden célzás nélkül
csak ennyi áll: „Feltámadunk”.

Read Full Post »

« Newer Posts - Older Posts »

%d blogger ezt kedveli: