Bella István: Arccal a földnek
Posted in Bella_István on 2008. 04. 22. | Nincsenek hozzászólások »
Arccal a földnek, ahogy éltem,
élek, élő, a föld alatt,
fekete kátránypapír-éjben,
hol nem megy le, s nem kel fel a nap,
mert ragyog örökkön örökké
földdel teli szívem helyén
napvilág-hallhatatlan rögökké
fényesedett ember-remény,
fejjel lefelé nőnek, égnek
a füvek, lombozik a fa,
és földben száll a földnek, égnek
minden csillaga, madara,
a föld alatt fordult az égbolt,
változik nappal, éjszaka,
a fönti ég csak sötétség [...]
