Ne félj, ne félj!
Múlóban már a tél.A nap, a nap
lassan erőre kap.Remény, remény
ragyog az ág hegyén.De még, de még
tartja magát a jég.De már, de már
ripeg-ropog, akáraz ablak üvege,
ha labda töri be.
2012. 01. 9. Szerző: Verspatikus
Ne félj, ne félj!
Múlóban már a tél.A nap, a nap
lassan erőre kap.Remény, remény
ragyog az ág hegyén.De még, de még
tartja magát a jég.De már, de már
ripeg-ropog, akáraz ablak üvege,
ha labda töri be.
Ez most megnyugtató nem tudom, hogy értette a költő. de én a telet magánynak a napot a szerelemnek és a jeget a falaknak amik távol tartanak tőle.