Nagy László: Éjfélkor

Kút lánca csördült,
húztam a vödröt,
beton-öböl zengett,
káva nyöszörgött.

Leánytól jöttem,
csupa csók voltam,
síma víztükörre
inni hajoltam.

Ajkam a vízen
pirosan feltűnt,
tüzesített sarló,
sustorgott, elhűlt.

Égen vak angyal
botolva lépett,
ellökte a holdat,
koromsötét lett.